Valami készül: Trump felfoghatatlan mennyiségű pénzzel fejleszti az amerikai hadsereget

Nagy ígéretet tett az Egyesült Államok elnöke.

Az állam rossz tulajdonos, amely elsősorban nem üzleti, hanem politikai alapon hoz döntéseket. Interjú.
„Történelmileg úgy alakult – a többi régióbeli volt szocialista országhoz hasonlóan –, hogy a megfelelő tőke és a szakértelem hiányában szükség volt a külföldi szakmai befektetőkre a bankszektorban. Így alakult ki a 70-80 százalék körüli arány a régió legtöbb országban.
Nem hiszem azt, hogy a magyar banktulajdonos más motívumok alapján viselkedik és dönt, mint egy külföldi. Ha pedig azt gondoljuk, hogy a hazai tulajdonosok inkább politikai –a mindenkori kormányzatnak megfelelő – szempontok alapján hiteleznek majd, ezért fontos a »helyzetbe hozásuk«, akkor beszéljünk nyíltan és mondjuk ezt ki.
Egyesekben már felmerült a Postabank-párhuzam.
Kormány által befolyásolt bankok minden gazdaságban voltak, vannak és valószínűleg lesznek. De ennek vannak hivatalos formái: például a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. arra jött létre 1993-ban, hogy a kormány kinyújtott keze legyen, és olyan feladatokat hajtson végre, amelyeket a mindenkori kabinet fontosnak tart. Az üzleti, kereskedelmi bankszektornak viszont nem ilyen alapon kellene működnie.
Ha elfogadjuk azt, hogy az állam képes hatékonyan működtetni egy céget, akkor miért termel az MFB – a kormány pártállásától függetlenül – veszteséget és hoz gyakran rossz döntéseket?
Úgy vélem, hogy az állam rossz tulajdonos, amely elsősorban nem üzleti, hanem politikai alapon hoz döntéseket.
Visszatérő kormányzati/MNB-s érv, hogy a külföldi tulajdonú nagybankok nem hiteleznek, nem segítik a magyar gazdaságot.
Tényszerűen igaz, hogy keveset hiteleznek, és ezzel valóban nem segítik a gazdaság élénkülését. Csakhogy ez nem csupán rajtuk múlik. A bank üzemszerűen abból él, hogy hiteleket helyez ki. A fő probléma, hogy nincsenek hitelképes projektek, beruházási célok. A magyar jegybank már több, különböző megközelítést használó elemzésben is körbejárta a kérdést, és arra jutott, hogy legalább felerészben a keresleti oldal felelős a helyzetért. A vállalatok nem látnak olyan célokat, amelyek miatt érdemes lenne hitelért fordulni a bankokhoz.”